kifacsartam szemeimet
elhagyott az egyetlen
hová bújjak szégyenemben
amit e kín tett velem
elsüllyedni elaludni
koporsóban jó nekem
míg a ronda esőfelhők
elhaladnak felettem
nem kell senki üres lég van
nem kell semmi semmi még
lebegek a felhős égen
eljött értem itt a vég
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
