Leszámoltam velük.
Vér folyt. Szívemből.
Üres lett a helyük.
Most kezdem elölről.
Új prédára várok.
Lesben ülve, csöndben. -
Nem vadászni járok.
Hódítókért jöttem.
Leszámoltam velük.
Vér folyt. Szívemből.
Üres lett a helyük.
Most kezdem elölről.
Új prédára várok.
Lesben ülve, csöndben. -
Nem vadászni járok.
Hódítókért jöttem.
Sebem majd gyógyul,
de még mindig érzem.
Összeforr lassan,
de sosem egészen.
Fájdalmas felejtés árán
szabadulni örök.
Kilököm tüdőmből a piszkot:
'Gabalyodott körök.
Pont a rengetegben.
Üres szobában gyertyaszál,
egyedül befészkelődve,
hintaszékem úgy dobál...
kifacsartam szemeimet
elhagyott az egyetlen
hová bújjak szégyenemben
amit e kín tett velem
elsüllyedni elaludni
koporsóban jó nekem
míg a ronda esőfelhők
elhaladnak felettem
nem kell senki üres lég van
nem kell semmi semmi még
lebegek a felhős égen
eljött értem itt a vég