"tedd a dolgod, az emberek pedig hadd beszéljenek"

Te meggondolatlan gondoló
füles tarajos sül
szőrös disznó és no disco
bőröd leég s lesül.

Pofon csattan szép fejeden,
rúgás koppan ottan lennten,
letépem a parókádat,
csak ne nézz hülyének engem!

Kivel játszol te? nem a tűzzel.
Mért törsz szivet össze bűzzel?
Kislány? Fiú? Nagysrác vagy te?
Szerintem meg még egyikse:
egy ócska jamaicai alter füves.
 

Melyik lesz az,
sok volt, lesz is még egypár,
ki eljön, elrabolja, de már visszahozza,
egy perc mi le se telik, máris
újra itt van, újra mégegy, egy másik...
 

Fakó fátyolán át látom arcodat,
megszépülsz,
mért van ez, nekem barchoba,
megrémült
Szeretnélek megismerni, tényleg úgy van?
mondd nekem,
nem hiszem, csak ámítás az,
elveszem.
hosszú út áll előttem,
nem merem
végigvinni, megnyerni
vagy...
nem lehet, mást nem lehet,
nincs más választás,
elindulni tefeléd -
csak jönnél ide már elém,
de nehezíted dolgomat,
egyáltalán, te vagy az?

Pengeted, leütöd,
rámnézel, krákogsz,
elhúzod, megmondod,
ránézel - lányok!

Tipikus szindróma
16 kor, édes.
Hiába, nem etetsz,
nem kellesz, te érdes.