"tedd a dolgod, az emberek pedig hadd beszéljenek"

magával ragadott az érzés
elsodort a kísértés
áthatott az életérzés
pedig nem is éltem még

boldog vagyok száll a füst
a sütibe lyukat üt
nem a vég
ez még

hallucináció ez a kérkedés
honnét venném nem is ég
bennem az igazi érintés
 

Hol vagytok már magyarok?
Semmi sincs belőletek,
ti is beolvadtatok,
s a könnyelmű tömeg

elsodorta lelketek,
befedték a szemetek,
semmi sincs már belőletek,
egyszerűen eltűntetek.

Zúgolódó pesti nép,
pesszimista, sose lép,
nem tudja, hogy merre tart,
kérni nem mer, nem akar.

Korrupció, hazugság,
kérkedés és ámulás,
tömegcikkek, árulás,
ez lenne a haladás?

I wish I could feel indifferent about you
But you're my drug, I inhaled too much of you
I just can't blow it out of my lungs
I wish I could wipe it from my mind
Once and for all
Once and for all
 

hihetetlen kémia
borzasztó biológia
hormonoknak ágyéka
gének puzzle-játéka

Csőbe húzott, leterített
Gyógyulásról ne reménykedj
Akárhogy is jól tervezed
Felülmúlja az eszedet

Minduntalan vissza-vissza
esel bele, újra itt van:
Bírhatatlan szenvedés
a szerelem-betegség.

Saját útból tanulva
legyen ez most kimondva
mindenkorra érvényes
mindenkinek, kérvényes:
most még nem de majd hogyha
a dolog oda fajulna
hogy elismert és híres
ha ez már nem kétséges
egyet soha ne tegyetek
engem bele ne vegyetek
hogy a sok szegény kis szolga
kelletlenül, nem dalolva
utálja meg egy halomra
még talán a tűzre dobva
azt ami talán jó lenne
ha semmi nem kötelezne
mert ami kell - kelletlen
mi lehet - meglepetten
veszi elő titokban
s rádöbben hogy itthon van,
mert célom nem az:
nagy babért arassak
hanem hogy mi jóleső
legyen másnak hó s eső
mi frissít, hevít, szellem,
ha tetszik, tetszik, h'nem, nem.