"tedd a dolgod, az emberek pedig hadd beszéljenek"

                 az,
             hazafelé
     vezet az út, ösvény,
  szűk,benőtte minden gaz,
felfelé  nézek,  fák  koronája
zárul   össze,   lefelé   barna
s   katicák  mászkálnak rajta,
felveszem az egyiket,belenézek
aprócska pont-szemébe,leteszem.
És megyek tovább.Ki tudja merre.

Behunyom a szemem,
szakállad, idehajolsz,
érzem lehelleted,
szemem a szemedbe néz,
hozzámérsz... és felébredek.

Kék fagyi a kezemben,
sokáig tartom, megolvad,
megpuhul s leeshet,
de azt már nem várom meg,

elnyalom, ha kell, az egészet,
finom ízű, áfonyás.
Úgysem tehet semmi mást,
bele kell törődnie, hogy az enyém lett.

***

Kék madár, megfoglak, ne szárnyalj tovább,
kalitkába zárlak, szívem fölé raklak,
itt legyél velem mindig, egyedül nem hagylak,
ne félj, jó lesz neked velem,
legalábbis nagyon remélem.

***

Kék jégcsap,
tél idején,
karácsony előtt
is itt lógsz fönnt,
széttörjelek vagy megegyelek?
Azt hiszem semelyik sem lesz,
megfoglak, megtartalak,
hátha egyszer még elolvadsz.

Csengők szólnak,
s fények gyúlnak,
szünetre mennek
az öreg utak.

Egyedül ülök,
senkire várok,
nézek csak körbe,
sajnos nem rátok.

Szép hó,
oly jó,
de mégsem
nekem való.

Gyere ide,
ölelj át,
ajándék nincs,
de ne is várd.

A lényeg a hó,
hogy oly jó.
Viseld el,
mert az való.

Milyen szép ez a világ!
Üveges szemmel
nézek most elébe,
nem ér, és nem kell.

Szerelem, szűnj meg, szerelem,
ne kínozz, ne marj szívembe többet,
nem ér semmit, lehetetlen,
mágnesek nem vonzzák egymást többet.

Szaladj el, vad eb,
rohanj előttem, ne nézz
hátra soha többet,
vagy most harapj belém.

Te meggondolatlan gondoló
füles tarajos sül
szőrös disznó és no disco
bőröd leég s lesül.

Pofon csattan szép fejeden,
rúgás koppan ottan lennten,
letépem a parókádat,
csak ne nézz hülyének engem!

Kivel játszol te? nem a tűzzel.
Mért törsz szivet össze bűzzel?
Kislány? Fiú? Nagysrác vagy te?
Szerintem meg még egyikse:
egy ócska jamaicai alter füves.
 

Melyik lesz az,
sok volt, lesz is még egypár,
ki eljön, elrabolja, de már visszahozza,
egy perc mi le se telik, máris
újra itt van, újra mégegy, egy másik...
 

Fakó fátyolán át látom arcodat,
megszépülsz,
mért van ez, nekem barchoba,
megrémült
Szeretnélek megismerni, tényleg úgy van?
mondd nekem,
nem hiszem, csak ámítás az,
elveszem.
hosszú út áll előttem,
nem merem
végigvinni, megnyerni
vagy...
nem lehet, mást nem lehet,
nincs más választás,
elindulni tefeléd -
csak jönnél ide már elém,
de nehezíted dolgomat,
egyáltalán, te vagy az?

Pengeted, leütöd,
rámnézel, krákogsz,
elhúzod, megmondod,
ránézel - lányok!

Tipikus szindróma
16 kor, édes.
Hiába, nem etetsz,
nem kellesz, te érdes.